Bejelentkezés


Regisztráció


info@exlibrismuzeum.hu

Az ex libris

Ex libris (latin) = könyveiből, könyvei közül való. A könyv tulajdonosára utaló grafika. Az ex libris tulajdonképpen az alkotó és a megrendelő közös műve. Az ex libris témája a megrendelő foglalkozásra, kedvenc témájára, ill. a könyvtár jellegére utalnak. Szerte a világban könyvbarátok, a grafikagyűjtők között sokan hódolnak az ex libris gyűjtés szenvedélyének, mint önálló művészeti ágnak. Az ex libris ma már ritkán tölti be a régi, valódi funkcióját, manapság az ex libris gyűjtése a jellemző.

Sokféle technikával készülhet. Lehet fa-, linó-, rézmetszet, rézkarc (ezek a gyakoribbak), de lehet litográfia, számítógépes grafika stb. (Lásd részletesen a „Technikák, jelek” menüpontban!)

Az ex libriseken kívül lehet még alkalmi grafika is egy alkotás (ekkor nem szerepel rajta az ex libris szó). Ilyen alkalmi grafika készülhet névnapra, születésnapra, évfordulóra, újévre, húsvétra, karácsonyra, köszönetnyilvánításképpen, költözéskor új cím megadására és még igen sokféle témában készítettek a művészek alkalmi grafikát.

NAGY Arisztid grafikája PETRY Béla

Ezeket a grafikákat az alábbi adatokkal jellemezzük:

  • Méret: magasság × szélesség mm-ben. (Fontos megjegyeznünk, hogy a közéletben általános szélesség×magasság helyett itt pont fordítva kell megadni a méretet. Hogy ez miért így alakult ki, nem tudjuk.)
  • technika: (Lásd részletesen a „Technikák, jelek” menüpont alatt!)
  • opusz szám: az alkotó által az alkotás sorrendjében adott szám, vagy utólag, valaki által a művész munkáit összegyűjtve és alkotásjegyzéket készítve utólagosan besorszámozott alkotásszám
  • évszám: A grafika elkészítésének pontos éve.

A művészek rendszerint aláírják ceruzával a grafikáikat, általában a jobb alsó sarokban. Néha előfordul a bal sarokban vagy középen is. Nagy ritkán (pl. tévedésből) a lap tetején, oldalán. A kép bal alsó sarkánál a példányszámot szokták feltüntetni és egy perjellel elválasztva, hogy az adott lap hányadik példány.

Például: 25/100, azaz a 25. lap a 100 db számozott lapból. Ez csak támpont, hány lap készült, mert előfordul a gyűjteményekben, hogy egy adott lapból akár többször is készült: az egyiken 33/100, a másikon 12/25, a harmadikon meg mondjuk 156/200 szerepel. Tehát valószínűsíthető, hogy 325 példányban jelent meg a grafika.

Salamon Árpád grafikája